Magyar kosárlabda kialakulása

2018-ban a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 2018. szeptember 22-ét választotta a Magyar Kosárlabdázás Napjának. Immár 6. alkalommal ünneplik meg az egyik legnépszerűbb sportágat Magyarországon.

106 éve, szintre napra pontosan, egy akkor 22 éves fiatalember nagy utazásra készült, ugyanis 1912. szeptember 23.és október 12. között Münchenben részt vett egy játéktanfolyamon, ahol az állványos korfball – az amerikai kosárlabda német változata – alapjait tanították neki. A fiatalembert Kuncze Gézának hívták, aki meghonosította áldozatos munkájával a kosárlabdát Magyarországon.

Kuncze Géza
Kuncze Géza (1890 – 1976)

Hazatérését követően a saját iskolájában, a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában kezdte el tanítani a Münchben tanultakat. Egy egész életre elkötelezte magát a sportág mellett, mivel úgy gondolta, és hangoztatta is, hogy “a kosárlabda egy minden, izmot szórakozva foglalkoztató téli tréningjáték”.

Áldozatos munkájának köszönhetően 1913-ban a Simor utcában került először nagyközönség elé a kosárlabda, ahol játéktanfolyamot szerveztek. Sajnos az I. világháború kitörése megtörte a kosárlabda elterjedésének lendületét. Emiatt 1919-ig kellett várni, hogy ismét lendületet kapjon a sportág. Kuncze Géza miután hazatért a frontról ismét áldozatos munkával kezdte el szervezni a hazai kosárlabda életet.

Kuncze Géza mellett érdemes megemlíteni Bárczy Istvánt, aki 1912-ben Kuncze Gézát több társával együtt elküldte Münchenbe ezzel is elősegítve az akkori Magyarország testnevelési reformációját. Bárczy Budapest polgármestereként, majd főpolgármestereként 1909. és 1912. 44 iskolát építtetett, ahol a kosárlabdára, mint az ifjúság egyik nevelési eszközére tekintettek, így lehetőség nyílt, hogy a kosárlabda elinduljon Magyarországon is hódító útjára.





 Bárczy István mellett érdemes megemlíteni Klebelsberg Kunót, akit elsősorban arról ismerünk, hogy mennyit tett a közoktatásért, mint közoktatásügyi miniszter. Az ő minisztersége alatt épült 5000 tanterem, alapították meg a Testnevelési Főiskolát, valamint adták a Nemzeti Sportuszoda. Viszont Klebelsberg minisztersége alatt a kosárlabda elterjedését is sokat tett, ugyanis az 1921. évi LIII. Törvénycikkben (sporttörtvény), amit elfogadott a regnáló kormány, többek között az ő javaslatára került bele a kosárlabdázás, mint új sportág a jogszabályba.




Misángyi Ottó, atléta szakember a kosárlabdáról a következőket gondolta:

„A játék a legtökéletesebb testmozgás, mivel a testre gyakorolt sok és igen előnyös fizikális hatásain kívül a lelki élet fejlődésének is hatékony előmozdítója. Semmivel nem tudjuk olyan gyorsan kifejleszteni az egymás iránt való szeretetnek az érzését, mint a játékokkal. A játék fejleszti az atlétikában a leleményességet, a bátorságot, a túlzott önérzetet letompítja, a jogos önbecsülést emeli, fegyelmezetté tesz, lelkiismeretességre nevel…”

Többek között a fentebb felsorolt embereknek is köszönhetően indult hódító útjára Magyarországon a kosárlabda, viszont az út nem volt annyira sima, mint amennyire a fentebb leírtakban szerepel. Az út rendkívül rögös volt, de erről egy másik írásunkban olvashatnak majd az oldal látogatói.

Klebelsberg Kunó (1875 – 1932)
”
Bárczy István (1866 – 1943)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 




Felhasznált irodalom: Gyimesi János – Zsíros Tibor – Az első 100 évünk

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.